A globális felmelegedés termékenységre gyakorolt hatásait vizsgálja egy új tanulmány, amely a Population Studies című folyóiratban jelent meg. A kutatás szerint Spanyolországban a rendkívül forró napokat követően kilenc hónappal csökkent a termékenységi ráta - közölte a The Economist.
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta - jelentette be pénteken az Európai Unió Copernicus klímafigyelő szolgálata, hozzátéve: nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
A Himalája gyorsan olvadó permafrosztjában 1705 ősi vírusfajt fedeztek fel a tudósok. Egy nemzetközi kutatócsoport 2015-ben a Tibeti-fennsíkon található Guliya-gleccserből gyűjtött több száz méteres jégmagokat, amelyekben későbbi elemzések során az emberiség számára addig ismeretlen vírusokat találtak. Tudományos szempontból sok érdekességet rejtenek ezek az ősi mikroorganizmusok, a szakemberek pedig kiemelték, hogy az emberekre nézve nem jelentenek veszélyt a kórokozók - számolt be az ausztrál ABC News.
Az idei nyáron tapasztalható hőhullámok világszerte rengeteg új melegrekordot eredményeztek. Bár az extrém időjárás szinte az egész bolygót érinti, vannak olyan területek, ahol a környezeti feltételek miatt még tovább fokozódhat a forróság. Ilyen régiók a jobban beépített nagyvárosok, ahol a hőség a lakosság egészségi állapotát egyre nagyobb mértékben veszélyezteti. A Nature folyóirat cikkében összeszedte, hogy a szakemberek milyen megoldási javaslatokkal állnának elő az egyre forrósodó városokban a lakosság megvédésre.
Grönland keleti partvidékén kialakult tavalyi megacunami utólag modellezett adatai alapján tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás növeli a földcsuszamlások és az azt követő megacunamik esélyét.
Az európai hőhullámok egyre súlyosabb következményekkel járhatnak a jövőben, derül ki egy friss tanulmányból. A Lancet Public Health folyóiratban megjelent kutatás szerint a hő okozta halálesetek száma az évszázad végére akár meg is háromszorozódhat a kontinensen - számolt be a The Guardian.
A klímaváltozás következtében az erdőtüzek gyakorisága és súlyossága, valamint a tűzszezon időtartama a világ számos régiójában növekszik, ami jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági zavarokat vált ki. Globális szinten például az erdőtüzek okozta levegőszennyezés évente 340 ezer idő előtti halálesethez vezet. Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is jelentős mértékben növeli a futótüzek kialakulásának kockázatát. A Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület a legkitettebb térség.
A Covid-járvány rávilágított, az emberiség jelenlegi berendezkedéséből fakadóan sokkal kitettebb lehet a gyorsan fertőző betegségekkel szemben, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ezek a veszélyek azonban nem csak a vírusokból fakadhatnak. Az egyszerű, már régóta ismert betegségek kezelésére alkalmazott antibiotikumok használatával a baktériumok egyre nagyobb rezisztenciát képesek kiépíteni ellenük, amely hamarosan a közegészségügy egyik legnagyobb problémáját fogja jelenteni. Cikkünkben összeszedtük, hogy mit kell tudni az antimikrobiális rezisztenciáról, és mik a legújabb fejlesztési irányok, amelyekkel az orvostudomány igyekszik szembeszállni a folyamattal.
A nyári hőhullámok során sorra dőltek meg a melegrekordok a Föld minden pontján, a felmelegedés pedig nem kerüli el a világ óceánjait sem. A sekélyebb, melegebb tengerekben és óceánokban a víz világszerte több helyen színpompás korallzátonyokat rejt, amelyek nem csupán gyönyörű színfoltok a turisták és a búvárok számára, hanem elengedhetetlenek a tengerek biodiverzitása végett is. Ugyan csak a tengerfenék nagyjából 1 százalékát borítják ilyen zátonyok, az óceáni élővilág egynegyede függ tőlük valamilyen módon. A korallokra azonban a melegedő időjárás és az emberiség környezetszennyezése egyre nagyobb veszélyt jelent. A pusztulásuknak beláthatatlan következményeit pedig a korallzátonyoktól különböző formában függő 1 milliárd ember fogja viselni a jövőben.
A hőség nemcsak az emberek fizikai, hanem mentális és lelki egészségére is negatív hatással van. Tudjuk, hogy a forróság a csecsemőket és az időseket veszélyezteti a leginkább, de ma már az is nyilvánvaló, hogy a tartós hőstressz az egészséges felnőttekre is kedvezőtlenül hat: csökken a koncentráció és ezzel a termelékenység, miközben emelkedik az agresszió szintje. Nő az öngyilkosságok kockázata, de még zavargások és terrortámadások is nagyobb arányban fordulnak elő, amikor tartósan nagy a meleg.
Az amerikai Calcarea startup olyan szerkezetet fejlesztett ki, amely képes a hajómotorok által kibocsátott szén-dioxidot ártalmatlan sók formájában akár 100 ezer évre megkötni. A találmánnyal az alkotók hatékony, biztonságos és olcsó módszert szeretnének nyújtani a globális kereskedelem karbonlábnyomának csökkentésére - írta meg az Interesting Engineering.
Egy turista "megdöbbentő" fotókat tett közzé magáról és feleségéről: a két felvétel a svájci Alpok ugyanazon pontján, szinte pontosan 15 év különbséggel készült, a változás pedig hatalmas. A fotópár rávilágít arra, hogy a globális felmelegedés milyen gyorsan tünteti el a gleccsereket - számolt be a The Guardian.
Egy hétfőn közzétett kutatás arról számolt be, hogy Grönland jégtakarója alatt három kilométeres mélységben növény- és rovarmaradványokat találtak. Ez azt bizonyítja, hogy a Föld legnagyobb, jelenleg fagyos szigete valaha zöldellő táj lehetett - írta meg a ScienceAlert.
Az elmúlt hetekben Kína keleti tengerparti megavárosait szélsőséges hőhullám sújtotta, amely nemcsak az otthonok és irodák hűtésére szolgáló energia iránti keresletet növelte meg jelentősen, és felerősödtek a félelmek, hogy az ország belső területein a rizstermés is károkat szenvedhet.
Az Antarktisz északi részén hónapok óta egy helyben forog a világ legnagyobb jéghegye, az A23a. Ennek a hatalmas jégtömbnek, amely több mint kétszer akkora, mint London, valójában a Föld legerősebb óceáni áramlatával kellene száguldania. De miért nem mozdul? Erre jöttek most rá a tudósok - írta meg a BBC.
Egy "hőkupolának" nevezett időjárási jelenség okoz perzselő hőséget Nyugat-Európában és Észak-Afrikában. Az extrém hőmérséklet a párizsi olimpiai játékok sportolóit és nézőit sem kíméli - írta meg a The Guardian.
Az amerikai lakásbiztosítók tavaly szenvedték el az évszázad legnagyobb biztosítási veszteségét, köszönhetően a természeti katasztrófák, az infláció és a veszélyeztetett területeken a népességnövekedés miatti fokozott kárkifizetési igényeknek – írja a Financial Times.
Az eddigi legmelegebb év 2023 volt, amióta részletes hőmérséklet adatokkal rendelkezünk, ám a tudósok szerint 2024 nagy eséllyel rögtön túlszárnyalja majd a tavalyi évet. Ugyan messze még a nyár vége, eddig is azzal kellett szembesülnünk, hogy számos melegrekord dőlt meg országszerte és globálisan is. Úgy néz ki, ahogy egyre fokozódik a globális felmelegedés a világban, az embereknek hozzá kell szokniuk a hasonló extrém időjárási körülményekhez, amely a már eleve melegebb régiókban - többek között a közkedvelt nyaralóhelynek számító mediterrán térségben - hatalmas kihívás elé állítja mind a lakosságot, mind az odaérkező turistákat is.
A globális felmelegedésével kapcsolatban leggyakrabban a környezeti hatásokról, például a jégsapkák olvadásából fakadó tengerszint-emelkedésről, valamint a bolygószerte tapasztalható szélsőséges időjárási körülményekről beszélünk. Pedig az éghajlatváltozásnak akár közegészségügyet érintő vetületei is lehetnek. A fagyos, főleg északon megtalálható permafroszt talaj mélyén ősi korokból származó kórokozók is rejtőznek a tartós inaktivitás állapotában, amelyek a kiterjedt olvadásnak köszönhetően utat találhatnak a felszínre. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a jelenség fenyegethet-e minket valós világjárvánnyal, azt már azonban laboratóriumi kísérletek is bebizonyították, hogy a fagyott talajban lapuló vírusok akár több tízezer év után is fertőzőképesek lehetnek.
Kínai tudósok egy eddig ismeretlen gombakórokozót fedeztek fel, amely embereket is képes megfertőzni. A kutatók vizsgálataik során két, egymással össze nem függő kórházi beteg klinikai mintáiban találták meg a gombát. A frissen megjelent tanulmányuk szerint a globális felmelegedés hozzájárulhat a hasonló, invazív gombafajok fejlődéséhez, azonban más szakemberek szerint csak elszigetelt esetekről van szó, tehát nincs ok az aggodalomra - írja a LiveScience.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Erős vélemény jött a volt ukrán főparancsnoktól.
A gyermekbetegségeket kinőve is volt mit variálni a legendás szérián.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
